Mogyoróssy János

Mogyoróssy János (Békésgyula, 1805. szeptember 8. – Gyula, 1893. május 10.) uradalmi számtartó, történész.

Élete

1805. szeptember 8-án született Gyulán[1] Mogyoróssy János városbíró és Vutsák Ilona (ki 97 évet élt) fiaként. Egyetlen testvére Mogyoróssy József (1811-1857).[2] Iskolai tanulmányait szülővárosában, Aradon, Temesvárt, Egerben (ahol Kossuth Lajos iskolatársa volt) és Nagyváradon végezte.

1827-ben mint gyakornok Békés megye irodájában írnokoskodott. 1828-ban gróf Wenckheim Ferenc uradalmában gazdatiszt, majd 1833-tól gazdatiszt és törvényszéki ülnök volt 40 évig. 1846-tól uradalmi számtartó és a grófi család gyulai levéltárának gondozója. Élénk kapcsolatot tartott fenn Kisfaludy Károllyal, Bajza Józseffel, Döbrentei Gáborral, Kultsár Istvánnal. Egyik legszorgalmasabb munkatársa volt Nagy Ivánnak, akinek Magyarország családai című művében ő írta a Békés megyei családok történetét.

1836-ban gyűjteni kezdett és 2000 kötetet meghaladó könyvtárát, levél-, érem-, fegyver- és egyéb régiségekből álló tízezer forintra becsült gyűjteményét 1868-ban a városi gimnázium múzeumának adományozta. Később ez a gyűjtemény képezte alapját a Békés vármegyei Múzeumnak (1847-től). Továbbá ő az 1871-ben életre hívott Békés vármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat egyik fő szervezője, és 1874-től haláláig igazgatója, valamint a gyulai városi könyvtár és múzeum alapítója is. Az ő pénzgyűjtése folytán vált lehetővé Haan Antal festőművészünk értékes etruszk- és egyéb régiség-gyűjteményének megszerzése. Barátjával, Göndöcs Benedekkel együtt megalapította a Békés vármegyei régészeti és mívelődéstörténelmi társulatot, mely megalakulván 1874. június 18-án megválasztotta igazgatójának, mely tisztét haláláig viselte.

Sokrétű munkásságát jelzi a Gyula hajdan és most című városmonográfiája.

1893. május 10-én halt meg Gyulán.