Fekvése
Gyula város Az Alföld délkeleti részén, a Körös menti síkon, a Fehér-Körös bal partján található, közvetlenül a román határ mellett. Magyarország legmélyebben fekvő területe, nyolcvannyolc méter tengerszint feletti magasságban, sík vidéken fekszik. A térség éghajlata mérsékelt, kontinentális jellegű. Legközelebbi szomszédos városa Békéscsaba, amely a 44-es főúton, 16 km-re nyugatra érhető el.
A Fehér- és a Fekete-Körös Magyarország legtisztább vizű folyói közé tartoznak; az itt található folyópartok, erdők – amelyeket mára védett területekké minősítettek –, tájkép tekintetében különösen szépek. Maga a város sok parkjával, műemlékével, valamint hangulatos utcáival és nem utolsósorban fürdőváros jellegével jelentős turisztikai szereppel bír.
Közlekedés
Gyula vasútállomás a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán található; a vasútállomás a megszűnt Gyula-Jánoszug megállóhely és Gyulai Városerdő megállóhely közötti pályaszakaszon található.
Közúton alapvetően Békéscsaba felől a 44-es főúton, illetve Sarkadról, Dobozról, Kétegyházáról, Elekről, valamint Szabadkígyósról, az azonos nevű utakon érhető el.
Gyula 1970 óta fontos közúti határátkelőhely: Arad–Bukarest irányában Romániával határos, illetve fontos útvonalat biztosít ugyanebben az irányban a balkáni államok felé. A magyar-román határszakaszon máig Gyula az egyetlen olyan határátkelő, amelyhez fejlett városi infrastruktúra is kapcsolódik.
Népesség
Az 1930-as népszámlálás adatai alapján a városnak akkor 25 241 lakosa volt, ebből 87% magyarnak, 11% románnak és 1% németnek vallotta magát. 2001-ben a város lakosságának 95%-a magyar, 2%-a román, 1%-a német és 1%-a egyéb (főleg cigány, szlovák és görög) nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011. évi népszámlálás adatai szerint[12] a város lakosainak száma 31 410 fő volt, ebből 83,4% magyar, 3,1% német, 3,1% román, 0,3% szlovák, 0,3% cigány (roma), 0,8% egyéb nemzetiségűnek vallotta magát, 16,4% pedig nem kívánt válaszolni nemzetiségi hovatartozását illetően. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,4%, református 17,9%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 28,2% (29% nem nyilatkozott).[13]
A település népességének változása:
Politika
A 2014-es önkormányzati választások után dr. Görgényi Ernő István (Fidesz-KDNP) lett Gyula polgármestere. 2014-ben 14 tagú képviselő-testület alakult meg az eredeti 15 fős helyett, miután Görgényi Ernő István az 1. sz. települési egyéni választókerületben megválasztott önkormányzati képviselő is lett. A város parlamentjének összetétele:
- Fidesz-KDNP 10 fő
- Gyulai Városbarátok 2 fő
- Jobbik 1 fő
- Együtt 2014-PM-MSZP-DK 1 fő
Kásler Árpád Gyulán alapította meg 2013-ban A Haza Nem Eladó Mozgalom Pártot, aminek központja azóta is ebben a városban van.
Polgármester-választás – Gyula, 2019
- Feldolgozottság: 100%
- Jogerő állapota: jogerős
- A névjegyzékben lévő választópolgárok száma: 25 030 fő
- Megjelent: 11 106 fő (44,37%)
- Nem szavazott: 13 924 fő (55,63%)
- Urnában lévő, lebélyegzett szavazólapok száma: 11 112
- Érvénytelen, lebélyegzett szavazólapok száma: 328
- Érvényes szavazólapok száma: 10 784
- DR. GÖRGÉNYI ERNŐ ÉRVÉNYES SZAVAZATOK: 6 511 (60.38%), JELÖLŐ SZERVEZET: FIDESZ-KDNP (Polgármester)
- DURKÓ KÁROLY ÉRVÉNYES SZAVAZATOK: 1 556 (14.43%), JELÖLŐ SZERVEZET: Városbarátok
- LEEL-ŐSSY GÁBOR ÉRVÉNYES SZAVAZATOK : 1 391 (12.9%), JELÖLŐ SZERVEZET: DK
- GALBÁCS MIHÁLY ÉRVÉNYES SZAVAZATOK: 753 (6.98%), JELÖLŐ SZERVEZET: MINDENKI MAGYARORSZÁGA
- DR. POMUCZNÉ NAGY ILDIKÓ ANNA ÉRVÉNYES SZAVAZATOK: 573 (5.31%), JELÖLŐ SZERVEZET: független
Gazdaság
Feldolgozóipara a gyulai kolbászról nevezetes.
Gasztronómia
A híres gyulai kolbász története 1868-ban kezdődött, amikor megépült az első közvágóhíd, és ezzel a gyulai hentesek pályafutása. Az első nemzetközi elismerés Balogh József nevéhez fűződik, aki 1910-ben, a brüsszeli világkiállításon aranyérmet szerzett a gyulai kolbásznak. Ezt a sikert 1935-ben Stéberl András folytatta, aki szintén a brüsszeli világkiállításon kapott Aranydiplomát a „kis páros gyulai kolbász” készítményéért, és megindította a gyulai kolbász és egyéb szárazkolbászok ipari gyártását.
A Gyulai Húskombinát mind a mai napig újabb elismeréseket hoz a terméknek. A kolbászgyártás és érlelés hagyományos receptúra alapján történik, a mai kornak minden szempontból megfelelő formában. 2010 óta az Európai Bizottság engedélyezte az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” (OFJ) védjegyhasználatát a gyulai és a csabai kolbász számára. A Gyulai Húskombinát Zrt. másik ismert és méltán népszerű terméke a gyulai májas. A cég 2010-ben vette át a kitüntető Magyar Termék Nagydíj címet erre a termékére.
Gyula másik ismert terméke a gyulai pálinka. Az ital uniós és országos törvényi védelem alatt áll. A Gyulai Pálinka Manufaktúra 2011-ben két arany- és hét ezüstérmet hozhatott haza a világ egyik legrangosabb gasztronómiai rendezvényének számító World Spirits Awardról, ahol elnyerte az „Év kifőzdéje” kategória bronzérmét is, de a bécsi Destillata versenyen is számos arany-, ezüst-, és bronz-minősítést szereztek termékeik. A hagyományos pálinkákon kívül (szilva, körte, alma, barack) különleges párlatokat is készítenek, mint som, berkenye, kökény, de házasítások is találhatók a kínálatban Gyulai Nyár, Ősz, Tél, Tavasz néven.
Forrás: Wikipédia